Laws and conditions
ÁSZF
EGYEZMÉNY a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről (CMR)
Általános Szállítmányozási Feltételek
(Érvényes, egybeszerkesztett és ellenőrzött szövege 2006. augusztus 10.)
1. §
Alkalmazási terület
1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni mindazokra a szerződésekre, amelyek a megbízó és szállítmányozó között jönnek létre és a magyar jog szerint szállítmányozásnak minősülnek.
2. Ha a szállítmányozó kombinált fuvarokmányt bocsát ki (MTO/CTO), úgy ezen feltételek nem alkalmazhatók.
2. §
Szállítmányozási szerződés
1. A szállítmányozó a szállítmányozási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízásban szereplő fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében a megbízó javára megköti és a megbízással összefüggésben kiegészítő tevékenységet is végez.
2. E feltételeket kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó a fuvarozási/egyéb szerződéseket megbízója nevében köti meg, vagy ha az áru átvételére kap megbízást.
3. A szállítmányozó ajánlata csak azonnali elfogadás esetén érvényes, kivéve ha az ajánlatban az ajánlati kötöttség határideje meg van határozva. Ez esetben a megbízásnak a szállítmányozóhoz a határidő utolsó napján meg kell érkeznie.
4. A megbízást írásban kell adni; a telefonon, szóban adott megbízást a megbízó haladéktalanul írásban megerősíteni köteles. Ennek elmulasztásából eredő bármely következményért a megbízó felel.
5. A megbízásnak a szállítmányozási szerződéshez szükséges adatokat pontosan kell tartalmaznia. A hiányos, vagy pontatlan megbízásból fakadó következmények a megbízót terhelik.
6. A szállítmányozó nem köteles a megbízó által közölt adatok valódiságát ellenőrizni.
7. Nem jön létre a szállítmányozási szerződés, ha a szállítmányozó a megbízó ajánlatára nem tesz a megbízással azonos tartalmú elfogadó nyilatkozatot. Ha a megbízás nem elegendően részletes, illetve pontatlan, úgy a jogviszony a javított/kiegészített megbízás kézhezvételétől keletkezik.
8. A megbízónak olyan utasítása, amely szerint a küldeményt harmadik személy rendelkezésére kell tartani, már nem vonható vissza akkor, ha a küldeménnyel kapcsolatban a harmadik személyt a rendelkezési jog már megilleti.
3. §
A megbízás teljesítése
1. A szállítmányozó a megbízás teljesítése során a gondos kereskedőtől elvárható magatartást köteles tanúsítani s mindenek előtt a megbízó érdekeit kell képviselnie.
2. A megbízó utasításait köteles követni a szállítmányozó, azok szakszerűtlenségére azonban a megbízó figyelmét fel kell hívnia. A célszerűtlen, szakszerűtlen és késedelmesen adott utasítások következményeit a megbízó viseli.
3. A szállítmányozó köteles a megbízót tájékoztatni minden olyan körülményről, amely a megbízás teljesítését akadályozza, vagy annak bármiféle módosítását teszi szükségessé.
4. Ha a megbízó a megbízást visszavonja és a szállítmányozó a megbízás teljesítése érdekében már intézkedéseket tett, úgy az ebből fakadó károkat és költségeket, valamint a szállítmányozási díjat a megbízó tartozik megtéríteni.
5. Amennyiben olyan körülmények következnek be, amelyek a szállítmányozó kötelezettségeinek teljesítését részben vagy egészben lehetetlenné teszik, úgy a szállítmányozó jogosult elállni, és költségeit, valamint arányos díját követelni.
6. Ha a megbízó az eredeti megbízást úgy módosítja, hogy az teljesíthetetlenné válik, a szállítmányozó a szerződés teljesítésétől elállhat és követelheti felmerült költségeinek megtérítését, valamint díjazását.
7. Ha a szállítmányozó kért, de nem kapott utasítást a szükséges időn belül a megbízótól, úgy a szállítmányozó saját belátása szerint jogosult intézkedni. Az intézkedés során a szállítmányozó a megbízó kárának enyhítését és az észszerűségi szempontokat köteles figyelembe venni.
8. A megbízó kifejezett tiltása hiányában a szállítmányozó jogosult a küldeményt gyűjtő forgalomban továbbítani.
9. A szállítmányozó csak a szállítmányozással közvetlenül összefüggő hatósági rendelkezéseket köteles ismerni és betartani. Minden egyéb hatósági rendelkezés betartásáért a szállítmányozó nem felel.
10. A szállítmányozó vállalkozhat arra is, hogy a megbízást maga teljesíti (fővállalkozási díjban állapodik meg), illetve alvállalkozókat is igénybe vehet.
11. A szállítmányozó kifejezett nyilatkozat hiányában nem garantálja, hogy a küldeményt meghatározott napon/járattal továbbítja.
12. A szállítmányozó a megbízó kérésére átvételi elismervényt bocsát ki.
13. A szállítmányozó szükség szerint gondoskodik a küldemény feladás előtti, kiszolgáltatás előtti és átmenő raktározásáról.
A raktározás a szállítmányozó saját tulajdonában álló, általa üzemeltetett, vagy általa esetenként igénybevett idegen raktárban történhet.
A megbízó a küldeményt előzetes értesítés mellett, a szokásos üzemi időben, a szállítmányozó üzemének zavarása nélkül, saját költségére és a szállítmányozó kíséretében megtekintheti. A megbízó vagy megbízottja szükség szerint mintát vehet, vagy más cselekményt végezhet az áruval, ha abban a szállítmányozóval előzetesen megállapodik. A mintavétellel és más cselekményekkel összefüggő költségek a megbízót terhelik.
A megbízó felel azokért a károkért, amelyeket az áru megtekintésével, a mintavétellel vagy más cselekményekkel összefüggésben a szállítmányozónak vagy harmadik személyeknek okoz.
Ha a megbízó azt állítja, hogy a megtekintett küldemény hiányzik, hiányos vagy sérült, úgy jegyzőkönyv felvételét kérheti, amelyet a szállítmányozó nem tagadhat meg. Ha a megbízó a küldemény hiánya, hiányossága vagy sérülése miatt szakértőt kíván igénybe venni, úgy ahhoz a szállítmányozó hozzájárul, az ezzel kapcsolatos költségeket azonban a megbízónak kell megfizetnie.
4. §
A Küldemény átadása a szállítmányozónak
1. Amikor a megbízó a küldeményt a szállítmányozónak/megbízottjának átadja, a szállítmányozó jogosult, de nem köteles - a küldemény darabszámának kivételével - a küldemény tényleges adatait megállapítani.
2. Amennyiben az ellenőrzött adatok a megbízás adataitól oly mértékben eltérnek, hogy más elszámolási kondíciók kialakítása szükséges, úgy a szállítmányozó a megbízót e körülményről haladéktalanul értesíti azzal, hogy az ajánlat/megbízás és a ténylegesen átadott küldemény adatai egymásnak nem felelnek meg. Minden e körülményből fakadó következmény (késedelem, díjszint, költségek stb.) a megbízót terhelik.
3. Ha a küldemény adatai bármely okból javításra szorulnak, úgy e tényt a szállítmányozó a megbízóval közli és szükség esetén utasítást kér.
4. A szállítmányozó a küldeményt csomagolni, kötegelni, a csomagolást javítani nem köteles, kivéve a halasztást nem tűrő kárelhárítás esetét. Ilyen esetekben a megbízó köteles az ebből eredő költségeket megtéríteni.
5. §
Veszélyes, különleges kezelést igénylő küldemények
1. Más küldeményekre, egyéb javakra és személyekre veszélyes küldeményeket, vagy olyanokat, amelyek gyors romlásnak vannak kitéve, ill. egyébként érzékenyek, csak a szállítmányozóval történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehet a szállítmányozónak/megbízottjának átadni és annak veszélyes jellegét az okmányon és a küldeményeken fel kell tüntetni.
2. A megbízó/megbízottja az egyes fuvarozási módok veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzatban foglalt árubesorolás megjelölésével a küldemény veszélyes/különleges tulajdonságairól aláírt nyilatkozatot köteles előzetesen átadni a szállítmányozónak. Ennek elmulasztásából fakadó minden kárért a megbízó felel.
3. Ha a megbízó a küldemény veszélyes természetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a szállítmányozó jogosult minden olyan intézkedést megtenni, amely a küldemények természetéből fakadó veszélyek elhárításához szükséges. Ennek költségeit a megbízó köteles a szállítmányozónak megtéríteni.
6. §
Szállítmánybiztosítás
1. A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó írásbeli utasítására és költségére biztosítja a megbízó által megjelölt biztosítási feltételek szerint, a megbízásban megjelölt adatok alapján.
2. A küldemény értékének közlése önmagában nem minősül biztosításra szóló megbízásnak.
7. §
Fizetés
1. A megbízó köteles a szállítmányozónak átvételi díjtételes forma esetén a szállítmányozási díjat, bizományosi elszámolási forma esetén a felmerült költségeket és a szállítmányozási jutalékot megfizetni.
2. A szállítmányozó számlái egyéb megállapodás hiányában a kézhezvétel után azonnal esedékesek, a fizetési késedelem külön felszólítás vagy egyéb feltétel nélkül azonnal beáll. A késedelmi kamat a hatályos magyar jogszabályok szerint számolandó el.
3. A szállítmányozó jogosult előleget kérni, a megbízóval fizetés tekintetében külön megállapodást kötni, ill. költségeit és díjat belföldi megbízótól azonnali inkasszóval beszedni.
4. Ha a megbízó a szállítmányozási megbízásban harmadik személy fizetését ígéri a szállítmányozási szerződés teljesítéséért, a szállítmányozó e feltételt visszautasíthatja, illetve e harmadik személy nem fizetése esetén a megbízó tartozik a szállítmányozó követeléseit - kamatokkal együtt - kielégíteni.
5. A szállítmányozó követeléseivel szemben a megbízó és a megbízó által megjelölt harmadik személy beszámítással, visszatartással nem élhet.
6. Ha a megbízó az esedékes díjak megfizetését, akár egyetlen alkalommal is elmulasztja, úgy a szállítmányozó saját belátása szerinti biztosítékot kérhet. Ha a megbízó a kívánt biztosítékot a szállítmányozó által megjelölt határidőn belül nem szolgáltatja, úgy a szállítmányozó a szállítmányozási szerződést felmondhatja. A szállítmányozó különösen abban az esetben jogosult biztosítékot kérni, ha a megbízó vele szemben más esetekben is bármely jogcímen késedelembe esett, vagy ha az áru a várható költségeket nem fedezi. Az áru értékét illetően a szállítmányozó a megbízó által közölt értékből indul ki, ha az áru értékét közölték, mindazonáltal a szállítmányozó jogosult az áru piaci értékét szakértővel megvizsgáltatni és megállapítani. Ha az áru ily módon megállapított piaci értéke kevesebb, mint a közölt áruérték, a szállítmányozó a biztosíték tekintetében ezen kevesebb értékből jogosult kiindulni.
8. §
Zálogjog, visszatartási jog
1. A szállítmányozónak zálogjoga van mindazon dolgok és egyéb értékek felett, amelyek a birtokában vannak, illetve amelyekről okmányok útján rendelkezhet mindazon követeléseinek erejéig, amelyek az adott szállítmányozási megbízásból erednek, függetlenül attól, hogy azok esedékesek-e vagy sem.
2. A zálogjog/visszatartási jog kiterjed olyan dolgokra/értékekre is amelyek az adott szállítmányozási megbízással nincsenek ugyan kapcsolatban, de a megbízó pénzügyi helyzete a szállítmányozó követelésének teljesítését veszélyezteti, illetve ha az adós tartozását tartósan nem rendezi.
3. A szállítmányozó zálogjogát kereskedelmi úton, bírósági eljárás nélkül érvényesítheti.
9. §
A szállítmányozó felelőssége
1. A szállítmányozó felel a szerződésszegéssel okozott kárért, feltéve, hogy vétkesen járt el. A szállítmányozó nem felel azokért a károkért, amelyeket az általa igénybevett fuvarozók, raktározók, rakodók, közvetett szállítmányozók vagy egyéb szolgáltatásokat nyújtó személyek okoznak, kivéve ha a szállítmányozó ezek kiválasztásánál nem a szállítmányozótól elvárható gondossággal járt el.
2. A felek megállapodhatnak abban, hogy a szállítmányozó a fent megnevezett személyekkel szembeni kártérítési igényeket a megbízó számlájára és veszélyére perben vagy peren kívül érvényesíti. A szállítmányozót az eljárás sikerétől függetlenül ezért a tevékenységért a felek által megállapodott díj illeti meg.
3. Ha a szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult belföldi székhelyű személy, felelősségére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a szállítmányozó felelőssége megállapítható és az igényjogosult külföldi székhelyű személy, felelőssége olyan mértékben korlátozott, amilyen mértékben az igényjogosult országában a szállítmányozási szerződésre vonatkozó szabályok felelősségét korlátozzák.
4.1 A szállítmányozó a küldeményben bekövetkezett kárért fuvarozóként felel, ha
a) a küldeményt maga fuvarozta,
b) gyűjtőforgalomban továbbíttatta és a kár ennek következtében állt elő,
c) a küldeményben bekövetkezett kár szállítmányozási tevékenysége körében keletkezett,
4.2 Ha a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségére a ténylegesen alkalmazott fuvarozási mód szabályai és az általános szabályok alkalmazandók.
4.3 Ha nem állapítható meg, hogy a kár melyik fuvarozási mód tartama alatt keletkezett, úgy a felelősség mértéke az összetett fuvarozásban alkalmazott fuvarozási módok szabályai közül az, amely a megbízóra nézve a legelőnyösebb.
4.4 Ha a szállítmányozó fuvarozói felelőssége megállapítható és az igényjogosult külföldi székhelyű személy, felelőssége olyan mértékben korlátozott, amilyen mértékben az igényjogosult országában az adott jogügyletre vonatkozó szabályok, a fuvarozó felelősségét korlátozzák.
5.1 A szállítmányozó akkor is fuvarozóként felel, ha ezt a felelősséget kifejezetten és írásban elvállalta. Ez esetben a következő kiegészítő szabályok is alkalmazandók.
5.2 Ha a szállítmányozó a fuvarozói felelősséget kifejezetten és írásban elvállalta, késedelmes átvétel vagy kiszolgáltatás esetén óránként meghatározott kötbért tartozik fizetni, amelynek mindenkor alkalmazandó összegét a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége teszi közzé.* A megbízó a kötbért meghaladó kárának megtérítését csak akkor követelheti, ha a határidőben történő kiszolgáltatáshoz fűződő érdekét közölte és a szállítmányozó a határidő megtartását a kiszolgáltatási érdek ismeretében vállalta, továbbá, ha a megbízó bizonyítja, hogy a késedelem okát nem a szállítmányozó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
5.3 A szállítmányozó írásban, külön díj ellenében, elvállalhatja továbbá azt is, hogy a megbízónak megtéríti azon bizonyított károkat is, amelyeket a megbízó - a szállítmányozási (fuvarozási) szerződés késedelmes teljesítése miatt - harmadik személyeknek okozott. A szállítmányozó ezen pont szerinti kötelezettsége nem a tényleges felelősségen alapul, hanem üzleti szolgáltatásnak minősül.
5.3.1 Ilyen igény esetén a megbízásban közölni kell a várható kárfajtákat, azok várható (becsült) összegét, és csatolni kell azokat az okmányokat, amelyek azt igazolják, hogy a megbízó az esetleges kárral harmadik személyeknek tartozik. Az esetleges kár bekövetkezte után azokat az okmányokat is csatolni kell, amelyek azt igazolják, hogy a megbízó a károkat megfizette.
5.3.2 Nem téríti meg a szállítmányozó azt a kárt, amely ellenállhatatlan erőre, természeti katasztrófára, hatósági intézkedésekre, sztrájkra, a szállítmányozó vagy közreműködője által meg nem akadályozható körülményre vagy más, nem a normális szállítmányozási/fuvarozási ügymenetre vezethető vissza.
5.3.3 A szállítmányozó a kár megtérítését ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a megbízó, - szükség szerint -, a szállítmányozóra ruházza mindazokat a jogokat, amelyek a megbízót más személyekkel szemben, a kárral összefüggésben megilletik, és az ehhez szükséges, a kárt tényben és jogban megalapozó okmányokat a szállítmányozónak átadja. A károk megtérítése a szállítmányozó döntésétől függ, ha az akár tényben, akár jogban csak valószínűsíthető. Ha a megbízó a kárt a szállítmányozó előzetes beleegyezése nélkül fizette volna ki, úgy ez a szállítmányozót nem köti.
10. §
Elévülés
1. A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, de legkésőbb az áru kiszolgáltatása napján.
11. §
Alkalmazandó jog. Joghatóság
1. A szállítmányozó szerződéseire a magyar anyagi jogot kell alkalmazni.
2. Vitás ügyeiket a felek békés úton kísérlik meg rendezni.
3. A mennyiben a felek külön megállapodást nem kötöttek, a felek közötti minden jogvitára a szállítmányozó székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.
A szállítmányozó fenntartja magának a jogot, hogy ezen ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK egyes rendelkezéseitől külön megállapodás alapján, vagy egyes szerződésekben eltérjen.
MEGJEGYZÉS:
A Magyar Szállítmányozók Szövetsége Közgyűlése által 2000. május 23.-án és 2002. május 29.-én jóváhagyott változtatásokkal egybeszerkesztett változat. (A 2000. május 23-án jóváhagyott változtatások kövérrel szedve, a 2002. május 29-én jóváhagyott változtatások dőlt kövérrel szedve.)
*A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége Elnökségének határozata
Az elnökség 2003. január 28.-i ülése a következő döntést hozta: "Az elnökség az ÁSZF 9. §5.2. pont tekintetében közzéteszi a kötbér összegét a következők szerint: 60 EUR/óra, maximálisan azonban a fuvardíj kétszerese."
EGYEZMÉNY a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről (CMR)
(A genfi 1956. évi május hó 19. -i Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló egyezmény hivatalos fordítása)
Bevezetés
A Szerződő Felek felismerve, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésre vonatkozó feltételeket - különösképpen az ilyen fuvarozáshoz használt okmányok és a fuvarozó felelőssége tekintetében - célszerű egységesen szabályozni, a következőkben állapodtak meg:
I. Fejezet
Alkalmazási terület
1. Cikk
1. Ez az Egyezmény minden olyan szerződésre érvényes, amely áruknak közúton, járművel, díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a kiszolgáltatásra kijelölt hely - amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték - két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. Ez a rendelkezés a felek székhelyére és állampolgárságára tekintet nélkül érvényes.
2. Az Egyezmény alkalmazása szempontjából 'jármű' gépjárművet, nyergesvontatót, pótkocsit és félpótkocsit jelent, amint azt az 1949. szeptember 19-én kelt Közúti Közlekedési Egyezmény 4. cikke meghatározza.
3. Az Egyezmény abban az esetben is érvényes, ha a hatálya alá eső fuvarozást államok, állami intézmények vagy állami szervezetek végzik.
4. Az Egyezmény nem érvényes:
a) nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozásokra;
b) hullák fuvarozására;
c) átköltözködési ingóságok fuvarozására.
5. Szerződő Felek sem két-, sem többoldalú olyan külön megállapodást nem kötnek egymással, amely ennek az Egyezménynek a rendelkezéseitől eltér; kivételt képeznek az olyan külön megállapodások, amelyek szerint az Egyezmény kishatárforgalmukra nem érvényes vagy amelyek - kizárólag a megállapodást létesítő államok területére korlátozott fuvarozásokra - az árut megtestesítő fuvarlevél használatát engedélyezik.
2. Cikk
1. Ha az áruval rakott járművet az útvonal egy részén tengeren, vasúton, belvízi vagy légi úton fuvarozzák, anélkül, hogy az árut - kivéve a 14. cikkben foglalt rendelkezés alkalmazásának esetét - átraknák, az egész útvonalra az Egyezményt kell alkalmazni. Abban az esetben azonban, ha bizonyították, hogy az árunak nem közúti fuvarozó által végzett fuvarozása során bekövetkezett elvesztését, megsérülését vagy a kiszolgáltatási késedelmet nem a közúti fuvarozó cselekménye vagy mulasztása; hanem olyan esemény okozta, amely csak a nem közúti fuvarozó által végzett fuvarozás során, és emiatt következhetett be, a közúti fuvarozó felelősségét nem a jelen Egyezmény, hanem aszerint kell meghatározni, ahogy a másik fuvarozási ághoz tartozó fuvarozó felelősségét kellett volna megállapítani, abban az esetben, ha a szerződést - kizárólag az árufuvarozására - a feladó és a másik fuvarozási ághoz tartozó fuvarozó kötötte volna e fuvarozási ágazatban végzett fuvarozásokra érvényes jogszabály kötelező előírásai szerint. Ha azonban ilyen jogszabály nincs, a közúti fuvarozó felelősségét jelen Egyezmény szerint kell megállapítani.
2. Ha a közúti fuvarozó egyben a másik fuvarozási ághoz tartozó fuvarozó is, felelősségét szintén a jelen Cikk 1. pontja szerint kell meghatározni, úgy azonban, mintha az ő közúti fuvarozói tevékenységét és a másik fuvarozási ág keretében végzett fuvarozói tevékenységét két különböző személy végezte volna.
II. Fejezet
A fuvarozó felelőssége más személyekért
3. Cikk
A fuvarozó ennek az Egyezménynek az alkalmazása esetén, alkalmazottai és minden más olyan személy cselekményéért, valamint mulasztásáért, akinek szolgálatát a fuvarozás céljából igénybe veszi, úgy felel, mintha az saját cselekménye vagy mulasztása lett volna, feltéve, hogy ezek az alkalmazottak vagy egyéb személyek feladatkörükön belül jártak el.
III. Fejezet
A fuvarozási szerződés megkötése és végrehajtása
4. Cikk
A fuvarozási szerződésről fuvarlevelet állítanak ki. A fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elvesztése nem érinti sem a fuvarozási szerződés létét, se annak érvényességét; arra továbbra is ennek az Egyezménynek a rendelkezései érvényesek.
5. Cikk
1. A fuvarlevelet három eredeti példányban állítják ki; azokat a feladó és a fuvarozó aláírja. Ha annak az országnak a jogszabályai, ahol a fuvarlevelet kiállítják, megengedik, ezek az aláírások nyomtatottak is lehetnek, vagy azok a feladó és a fuvarozó bélyegzőjével is helyettesíthetők. A fuvarlevél első példányát a feladó kapja, a második példány az árut kíséri, és a harmadikat a fuvarozó tartja meg.
2. Ha a fuvarozásra szánt árut több járműre kell felrakni vagy az különböző árufajtára, illetőleg részrakományra oszlik, mind a feladó, mind a fuvarozó követelheti, hogy annyi fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy ahány árufajta, illetőleg részrakomány van.
6. Cikk
1. A fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a kiállítás helye és időpontja;
b) a feladó neve és címe;
c) a fuvarozó neve és címe;
d) az áru átvételének helye és időpontja, valamint a kiszolgáltatásra kijelölt hely;
e) a címzett neve és címe;
f) az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neme, valamint veszélyes áruknál azok általánosan elismert megnevezése;
g) az árudarabok száma, jele és sorszáma;
h) az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása;
i) a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvardíj, mellékdíjak, vámok és egyéb költségek, amelyek a szerződéskötéstől a kiszolgáltatásig felmerülnek);
j) a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások;
k) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás - minden ellentétes kikötés ellenére - a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik.
2. A fuvarlevélnek - adott esetben - még a következő adatokat is tartalmaznia kell:
a) az átrakás tilalma;
b) a feladó által vállalt költségek;
c) utánvéti összeg, amelyet a áru kiszolgáltatásakor be kell szedni;
d) az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű megjelölése;
e) a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében;
f) a megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani;
g) a fuvarozónak átadott okmányok jegyzéke.
3. A felek a fuvarlevélben minden egyéb - célszerűnek vélt - adatot bevezethetnek.
7. Cikk
1. A feladó felel minden költségért és kárért, amely abból kifolyólag hárul a fuvarozóra, hogy a következő adatok pontatlanok vagy nem teljesek:
a) a 6. Cikk 1.pontja b), d), e), f), h) és j) alpontjában megjelölt adatok;
b) a 6. Cikk 2. pontjában megjelölt adatok;
c) minden más adat vagy rendelkezés, amelyet a feladó a fuvarlevél kitöltésére vonatkozóan vagy a fuvarlevélbe bejegyzés céljából közöl.
2. Ha e Cikk 1. pontjában megjelölt adatokat - a feladó kérésére - a fuvarozó vezeti be a fuvarlevélbe, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a fuvarozó a feladó nevében járt el.
3. Ha a fuvarlevél a 6. Cikk 1. pont k) alpontjában említett nyilatkozatot nem tartalmazza, a fuvarozó felel minden költségért és kárért, amely az áru felett rendelkezésre jogosultat - a nyilatkozat hiánya következtében - éri.
8. Cikk
1. A fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik;
a) az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát;
b) az áru és az áru csomagolásának külső állapotát.
2. Ha a fuvarozónak nincs megfelelő módja arra, hogy e Cikk 1. pont a) alpontjában említett adatok pontosságát ellenőrizze, köteles fenntartását, indokaival együtt, a fuvarlevélbe bejegyezni. Hasonlóképpen köteles minden olyan fenntartását megindokolni, amely az árura és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozik. Ezek a fenntartások a feladót csak abban az esetben kötelezik, ha azokat a fuvarlevélben kifejezetten elismerte.
3. A feladó követelheti a fuvarozótól, hogy az áru bruttó súlyát vagy egyéb módon kifejezett mennyiségét ellenőrizze. Követelheti továbbá az árudarabok tartalmának ellenőrzését is. A fuvarozó igényelheti az ilyen ellenőrzés költségeinek megtérítését. Az ellenőrzés eredményét a fuvarlevélbe be kell vezetni.
9. Cikk
1. A fuvarlevél - az ellenkező bizonyításáig - bizonyítékul szolgál a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire és arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette.
2. Ha a fuvarlevél nem tartalmazza a fuvarozó indokolt fenntartását, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása jó állapotban van, amikor a fuvarozó az árut átvette, továbbá, hogy az árudarabok száma, valamint azok jele és sorszáma a fuvarlevél adataival megegyezett.
10. Cikk
A feladó felelős a fuvarozóval szemben személyekben, üzemi felszerelésekben vagy más árukban okozott olyan kárért és minden olyan költségért, amely a hiányos csomagolás következménye, kivéve, ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a fuvarozó előtt ismeretes volt abban az időpontban, amikor az árut átvette, és a fuvarozó erre vonatkozóan fenntartást nem tett.
11. Cikk
1. A feladó köteles a fuvarlevélhez csatolni azokat a iratokat, amelyek az áru kiszolgáltatása előtt végrehajtandó vám- vagy más hatósági kezeléshez szükségesek, illetve köteles ezeket az iratokat a fuvarozó rendelkezésére bocsátani és a fuvarozó részére minden szükséges felvilágosítást megadni.
2. A fuvarozó nem köteles vizsgálni, hogy ezek az iratok és felvilágosítások helyesek-e vagy kielégítőek-e. A feladó felelős a fuvarozóval szemben minden kárért amely az iratok és felvilágosítások hiányából, nem kielégítő voltából vagy szabálytalanságából származik, kivéve, ha a fuvarozót vétkesség terheli.
3. A fuvarozó bizományosként felelős azokért a következményekért, amelyek a fuvarlevélbe bejegyzett és ahhoz csatolt, vagy a fuvarozónak átadott iratok elvesztéséből vagy helytelen használatából származnak; magasabb kártérítési kötelezettség azonban nem terheli, mint az áru esetében.
12. Cikk
1. A feladó jogosult az áru felett rendelkezni, különösképpen kérheti, hogy a fuvarozó ne fuvarozza tovább az árut, változtassa meg a kiszolgáltatásra előírt helyet, vagy az árut más címnek szolgáltassa ki, mint akit a fuvarlevélben megjelöltek.
2. Ez a jog megszűnik, amint a fuvarlevél második példányát a címzettnek átadták, vagy a címzett a 13. Cikk 1. pontja szerinti jogát gyakorolja; ettől a időponttól kezdve a fuvarozó a címzett rendelkezéseit köteles teljesíteni.
3. A rendelkezési jog azonban a címzettet már a fuvarlevél kiállításának időpontjától kezdve megilleti, ha a feladó a fuvarlevélbe ilyen értelmű bejegyzést tett.
4. Ha a címzett rendelkezési jogát gyakorolva olyan utasítást adott, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, ez a személy nem jogosult más címzettet megnevezni.
5. A rendelkezési jog gyakorlása az alábbi feltételek teljesítésétől függ:
a) a feladó vagy e Cikk 3. pontjában említett esetben a címzett, aki rendelkezési jogát gyakorolni kívánja, köteles felmutatni a fuvarlevél első példányát, amelynek tartalmaznia kell a fuvarozó részére adott utasításokat; köteles továbbá a fuvarozónak minden olyan költségét és kárát megtéríteni, amely az utasítás végrehajtásából keletkezik;
b) az utasításnak abban az időpontban végrehajthatónak kell lennie, amikor a utasítás ahhoz a személyhez érkezik, akinek azt végre kell hajtania, és sem a fuvarozó rendes üzemét nem akadályozhatja, sem más küldemények feladójának vagy címzettjének kárt nem okozhat;
c) az utasítás nem eredményezheti a küldemény megosztását.
6. Ha a fuvarozó e Cikk 5. pont b) alpontjában foglaltak miatt nem tudja a kapott utasítást végrehajtani, köteles erről az utasítást adó személyt haladéktalanul értesíteni.
7. A fuvarozó, aki jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelően adott utasítást nem hajtotta végre, vagy aki azt anélkül hajtotta végre, hogy a fuvarlevél első példányának felmutatását megkövetelte volna, felelős az igényjogosulttal szemben minden ebből eredő kárért.
13. Cikk
1. Miután az áru a kiszolgáltatásra kijelölt helyre megérkezett, a címzett jogosult a fuvarozótól kérni, hogy részére a fuvarlevél második példányát és az árut - átvételi elismervény ellenében - szolgáltassa ki. Ha megállapították az áru elvesztését vagy, ha az áru a 19. cikkben említett határidőn belül nem érkezett meg, a címzett jogosult a fuvarozási szerződésből eredő jogait a fuvarozóval szemben saját nevében érvényesíteni.
2. A címzett, aki a jelen Cikk 1. pontja szerint őt megillető jogokat gyakorolja, köteles a fuvarlevélből kitűnő költségeket megfizetni; erre vonatkozó vita esetén azonban a fuvarozó csak akkor köteles az árut kiszolgáltatni, ha a címzett biztosítékot ad.
14. Cikk
1. A fuvarozó köteles az áru felett a 12. cikknek megfelelően rendelkezési joggal bíró személytől utasítást kérni abban az esetben, ha a fuvarozási szerződés - a fuvarlevélben foglalt feltételek szerint - nem hajtható végre, vagy végrehajtása lehetetlenné válik, mielőtt az áru a kiszolgáltatásra kijelölt helyre érkezik.
2. Ha azonban a körülmények lehetővé teszik, hogy a fuvarozást a fuvarlevélben foglalt feltételektől eltérő feltételek mellett végrehajtsák, és ha a fuvarozó az áru felett - a 12. cikknek megfelelően - rendelkezési joggal bíró személytől kellő időben nem kaphatott utasítást, köteles olyan intézkedést tenni, amelyek megítélése szerint legjobban szolgálják az áru felett rendelkezési joggal bíró személy érdekeit.
15. Cikk
1. Ha az árunak a rendeltetési helyre érkezése után - bármilyen okból - kiszolgáltatási akadály merült fel, a fuvarozó köteles a feladótól utasítást kérni. Ha a címzett az árut visszautasítja, a feladó jogosult az áru felett rendelkezni, anélkül, hogy köteles volna a fuvarlevél első példányát bemutatni.
2. A címzett - abban az esetben is, ha az áru átvételét megtagadta - mindaddig kérheti annak kiszolgáltatását, amíg a fuvarozó a feladótól ellenkező utasítást nem kapott.
3. Ha a kiszolgáltatási akadály akkor következik be, amikor az átvevő a 12. Cikk 3. pontja értelmében őt megillető jog gyakorlása során olyan utasítást adott, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, e Cikk 1. és 2. pontjának alkalmazása szempontjából a feladó helyébe a címzett, és a címzett helyébe ez a másik személy lép.
16. Cikk
1. A fuvarozót megilletik azok a költségek, amelyek az utasítás kéréséből és a kapott utasítás végrehajtásából származnak, kivéve, ha ezeket a költségeket a fuvarozó vétkessége okozta.
2. A 14. Cikk 1. pontjában és a 15. cikkben említett esetekben a fuvarozó az árut a rendelkezésre jogosult költségére azonnal lerakhatja; a lerakás után a fuvarozást befejezettnek kell tekinteni. A fuvarozó ezután köteles az árut a rendelkezésre jogosult részére megőrizni. Jogosult azonban az árut harmadik személyre bízni, és ebben az esetben csak ennek a harmadik személynek a gondos kiválasztásáért felelős. A fuvarlevélen alapuló követelések és minden egyéb költség továbbra is az árut terheli.
3. A fuvarozó az árut a rendelkezésre jogosult személy utasításának bevárása nélkül is eladhatja, ha az áru romlandó természete vagy az áru állapota az ilyen eljárást indokolja, vagy pedig a raktározási költségek nem állnának arányban az áru értékével. A fuvarozó egyéb esetekben is jogosult az árut eladni; ha ésszerű határidőn belül a rendelkezésre jogosulttól nem kapott olyan ellentétes utasítást, amelynek végrehajtását tőle méltán el lehetne várni.
4. Ha az árut e cikknek megfelelően eladták, az eladásból származó bevételt - az árut terhelő költségek levonása után - az igényjogosult rendelkezésére kell bocsátani. Ha ezek a költségek meghaladják az eladásból származó bevételt, a fuvarozó a különbözet megtérítését követelheti.
5. Az eladás során követendő eljárást annak a helynek a joga vagy szokásai határozzák meg, ahol az áru van.
IV. Fejezet
A fuvarozó felelőssége
17. Cikk
1. A fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elveszéséért vagy megsemmisüléséért, ha az elveszés vagy megsérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be, valamint felelős a késedelmes kiszolgáltatásért.
2. A fuvarozó mentesül azonban a felelősség alól, ha az elveszést, a megsérülést vagy a késedelmet a rendelkezésre jogosult vétkessége, a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem állott módjában elhárítani.
3. A fuvarozó a felelősség alóli mentesítés érdekében nem hivatkozhat sem annak a járműnek hibás állapotára, amelyet a fuvarozás végrehajtásához használt, sem pedig annak a személynek vagy e személy megbízottjának vétkességére, akitől a járművet bérelte.
4. A fuvarozó - a 18. Cikk 2-5. pontjaiban foglaltak érintetlenül hagyása mellett - mentesül a felelősség alól, ha az elveszés vagy a megtérülés az alább felsorolt tények egyikével vagy azok közül többel együttjáró különleges veszélyből ered:
a) nyitott és ponyvával nem fedett járművek használata, ha azok használatában kifejezetten megállapodtak, és ezt a fuvarlevélbe bejegyezték;
b) a csomagolás hiánya vagy hiányossága, olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve;
c) az áru kezelése, felrakása, elhelyezése vagy lerakása, ha azt a feladó vagy a címzett, illetve a feladó, vagy a címzett nevében eljáró személyek végezték;
d) bizonyos áruk természete, melynél fogva azok részleges vagy teljes elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve, különösképpen törés, rozsda, önmagában bekövetkező belső romlás, beszáradás, csorgás, rendes apadás vagy férgek, illetve rágcsálók kártevése következtében;
e) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, illetve származása;
f) élőállatok fuvarozása.
5. Ha e Cikk értelmében a fuvarozó a kárt előidéző egyes tényekért nem felelős, felelőssége csak olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben azok a tények, amelyekért e Cikk értelmében felelős, a kár keletkezéséhez hozzájárultak.
18. Cikk
1. A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az elveszés, a megsérülés vagy a késedelem a 17. Cikk 2. pontjában említett tények valamelyikéből keletkezett.
2. Ha a fuvarozó kimutatja, hogy az elveszés vagy megsérülés - az eset körülményei szerint - a 17. Cikk 4. pontjában említett különleges veszélyek valamelyikének vagy több ilyen különleges veszélynek tulajdonítható, azt kell vélelmezni, hogy az elveszés vagy megsérülés ebből keletkezett. A rendelkezésre jogosult azonban bizonyíthatja, hogy az elveszés vagy megsérülés akár egészben, akár részben e veszélyek egyikének sem tulajdonítható.
3. Ez a vélelem nem érvényesül a 17. Cikk 4. pont a) alpontjában jelzett esetben, ha a hiány rendkívül nagy volt, vagy egész árudarabok vesztek el.
4. Ha a fuvarozást olyan járművel végez
RgStúdió
Magicon